Bogi baba /2009.06./
Bogi története nem sokban különbözik sortársaiétól. Ez a mese a valóság.
Boginak is volt családja, ismert ember a gazdi, aki talán egykor kölyökként még szerette is kutyáját, de amikor felelősséget kellett volna vállalni az akkor már lebabázott kutyusért és csöpp kölykeikért, akkor már nem kellett.
A honlapunkon Baba kölykei címmel találhatók meg a kicsik, Bandi, Blacky, Bono, Bella és Bonita.
Kölykeivel együtt autóba rakták őket és Bogi szinte fel sem fogta, de nem sokára már nem látott mást, mint a kietlen pusztát és a távolodó autót, melynek ismerős zümmögése kis lelkében még sokáig visszhangzott. A nyár legnagyobb hőségét kellett elviselniük és nemsokára már túlélniük. Bogi tudta, hogy minél előbb árnyékos helyet kell találnia 5 kölykének, ami valljuk be a nagy semmi közepén nehéz feladat volt. A piciket maga előtt noszogatva elindultak az úton, amin a nagy fémdobozzal ide hozták őket. Ám a "gazdi" jól kitervelte a halálos ítélet végrehajtását, mert a közelben életnek semmi jele nem mutatkozott, nem volt irány, nem volt cél az ember felé. Az örökké valósággal vetekedett az az idő számukra, ami alatt elértek egy igen terebélyes bozótosig, ami alatt tűrhetőbb volt a hőség. Nem tudták hol vannak, de már nem is volt hova menniük. Nincs gazdájuk, nincs semmijük, csak Ők vannak széles e pusztaságon. Magányukat csak a szárazság tetőzte még jobban. Mama és kölyei teljesen kiszáradtak, legyengültek, napokig éhezve szomjazva keresték a kiutat a sorsukból. Ember az ilyen, aki nyugodt szívvel képes érző, élő lényeket ilyen pusztulásra ítélni? Ám az emberbe vettett hitük vége felé, mint csalfa délibáb tűnt fel egy motoros halvány alakja. A csöppségek ahányan voltak annyi felé futottak, míg Bogi utolsó reményük felé szaladt. Megkönnyebbült sóhajjal bújt hőse karjaiba és el sem hagyta azt, míg meg nem érkezett a felmentő sereg. Lelkes csapatunk rögtön 3 kiskutyára lelt, akiket az éhség és fáradtság már teljesen leterített. Motorosunk szerint 5 kis fekete csöppség volt, mikor megérkezett, és lám igaza is lett! Másnap meg találtuk a két szem kislányt, akik erejük végén jártak. Bogi szinte a mai napig nem hiszi el, hogy a halál torkában megtörtént velük ez a csoda. Új családra lelt, de nem az utolsóra. Fekete pofija, fehér fogacskái és mókásan kilógó rózsaszín nyelvecskéjével alkotott kis mosolyával, gyakorlatilag beszél az emberhez. Szeretettől izzó barna szemei ígéretet suttognak, hogy ő okos és hűséges kutyusa lesz Gazdijának. Csak valahogy senki nem akarja észrevenni a fekete kutyust, azt hogy milyen kedveskedő, mosolytfakasztó energia gombóc ez a csupa szív kislány. Hisszük és várjuk számára az igazi csodás gazdit, akit boldoggá tesz majd szeretetreméltó természetével, ragaszkodásával!
